| Ez történt a héten - 19. hét |  Csütörtökön, május 10-én Fazel Hadi Muslimyar, az afgán parlament szóvivője elmondta, hogy Irán afganisztáni nagykövete kijelentette: amennyiben Afganisztán aláírja az USA-val kötendő stratégiai partnerségi szerződést, országa kiutasítja az afgán menekülteket. A szóban forgó együttműködési megállapodás a tervezett 2014-es kivonulás után lépne életbe, és mintegy 10 évre szólna, amelynek értelmében amerikai csaptok állomásoznának számos kulcsfontosságú afgán katonai objektumban, többek között az afgán-iráni határszakaszon is. |
|
| A válság mérhető hatása: a globális és regionális védelmi kiadások trendjei 2011-ben |  A 21. század globális stratégiai átrendeződésének még csak az előszelét érezzük, de a 2008 óta tartó pénzügyi-gazdasági válság hatásai – melyek egyaránt sújtanak mindenkit, de jóval nagyobb csapást mérnek a relatív hatalomvesztés folyamatát egyébként is nehezen megélő nyugati államokra – nagy lökést adtak e folyamatnak. Az átrendeződést többféle megközelítésben is lehet értékelni – a nagyhatalmi szereplők stratégiai dokumentumai, vagy a politikai diskurzus, akár a katonai képességfejlesztési programok elemzésével –, de a számszerűsített elemzés általánosan elfogadott módszere a védelmi költségvetések trendjeinek értékelése. Ennek megfelelően érdemes figyelmet fordítanunk a közelmúltban napvilágot látott védelmi kiadásokat elemző kiadványokra, melyek – bár eltérő módszertanuk, forrásaik miatt összegszerűen lehet, hogy eltérő adatokat közölnek, de – azonos irányba mutató trendeket közölnek: a válság hatására változni kezdett a védelemre fordított kiadások globális megoszlása, egyes regionális trendek pedig tovább erősödtek. |
|
| A Nyugat-Balkán és az EU |  A nyugat-balkáni régió mindig is jelentős volt az európai hatalmak számára. A XX. században több ország is összecsapott a térség feletti befolyás megszerzése érdekében, ami konfliktusokkal telt régióvá változtatta a Balkán ezen részét. Napjainkban a Nyugat-Balkánra az Európai Unió van a legnagyobb hatással, financiális, politikai és katonai értelemben egyaránt. Ebben a cikkben az EU és a térség országai között végbemenő interakciókon keresztül szeretném bemutatni azt, hogy mennyire kiemelt szerepet játszik a közösség életében a törekvés a kontinens leginstabilabb régiójának megsegítésére és integrációjára. |
|
| A Kongói Demokratikus Köztársaság a második elnökválasztás után |  Függetlenedését követően a társadalmi és politikai instabilitás drasztikusan meggyöngítette Kongót, amit elsősorban az akkor hatalmon lévő rezsimnek és eredeti nevén Joseph Desiré Mobutu diktatórikus vezetésének tulajdoníthatunk. Leváltása után az országban némi enyhülés következett be, az új vezetők Kongó gazdasági, politikai és társadalmi stabilitásának helyreállítására törekedtek kisebb-nagyobb sikerekkel.
Ezen írás célja többek között, hogy Kongó történetéről, belső rendszerének változásáról adjon részletesebb ismertetőt, hogyan jutott el az ország gyarmati birodalomból a diktatórikus rezsimen keresztül a demokratikus országok fejlődési útjára, különös tekintettel a belső gazdasági és politikai stabilitás fontosságára. |
|
|
| | A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja |  2008 őszén egy új nemzetközi szervezet alapjai kezdtek kibontakozni a magyar Honvédelmi Minisztérium keretein belül. Nagyjából egy évvel később a NATO akkreditálta és aktiválta a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központot (NATO KEKK), egy önálló, nemzetközi katonai szervezetet. A Központ azóta 7 tagországával és kiemelkedő teljesítményével kiérdemelte a Szövetség megbecsülését és fontos tényezővé vált hazánk NATO-vállalásai között. Az alábbiakban bemutatjuk a Központ létrehozásának körülményeit és eddigi eredményeit. |
| | | | | |
|
|
